Szenzációs az interaktív Lúdas Matyi a vidámparkban, még ön is láthatja

(Forrás: haon.hu)

Debrecen - A nézők együtt vonulnak a színészekkel az egyik helyszínről a másikra, így elevenedik meg Lúdas Matyi története.

A karnevál heti programsorozathoz egy különleges szabadtéri előadással, Lúdas Matyi történetének bemutatásával kapcsolódik a vidámpark és az állatkert.

Háromszor adja neki vissza

Fazekas Mihály népi regéjét nem mindennapi környezetben, a vidámparkban láthatja a nagyközönség, amikor az alkotókkal együtt követi végig a cselekményt, Matyi (Vranyecz Artúr) útját, aki keresi igazságát, hogy elégtételt vehessen Döbrögin (Dánielfy Zsolt).

A darab a vidámparkon belül három helyszínen játszódik, játéktér a kisszínpad, az Elvarázsolt kastély és az erdős-ligetes domb is.

A premiert ma délelőtt tartották közel kétszáz érdeklődő előtt. A közönség együtt élhetett a szereplőkkel, megfoghatták azt a hatalmas fát, amelyhez Döbrögit kikötötte Matyi, megfordulhattak a nagyúr kastélyában és elvegyülhetnek egy korabeli piactér forgatagában is.

A produkcióban a Csokonai Nemzeti Színház művészei mellett debreceni és környékbeli civil közösségek tagjai is szerepelnek.

- A virágkarnevál nem csak a felnőtteknek szól, hanem minden debreceninek. Éppen ezért igyekeztünk olyan programokat is szervezni, ahol a gyerekek, a családosok is jól érzik magukat. Ezért van a Lurkó Sziget, és ezért van itt, a Kultúrparkban a Lúdas Matyi előadás is – mondta a bemutató után Komolay Szabolcs alpolgármester.

Nem véletlenül ez a történet kelt életre a Nagyerdei Kultúrparkban. Az 1960-ban alapított vidámparkot ugyanis Lúdas Matyiról nevezték el. Ráadásul a vidámpark egyes részei beleillenek az lebeszélő költemény történetébe.

- A helyszínben kellett finomhangolni, de maga a színpad, az elvarázsolt kastély, a vásártér, a vásártéren található állatsereglet egy része is tőlünk származik természetesen, és maga a dombtető is egy olyan helyszín, ami jól kapcsolódik ehhez a történethez – hallhattuk Nagy Gergely Sándort, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatóját.

Aki ma lemaradt arról, hogyan is járt túl háromszor is Lúdas Matyi Döbrögi eszén, annak nem kell aggódnia. Pénteken 10-től és 15 órától is játsszák a Csokonai Színház művészei a darabot a vidámparkban. A rendezvény állatkerti vagy vidámparki belépőjeggyel ingyenes.

A Debrecen Televízióval közösen készített Kossuth papja című filmünk hozta el a fődíjat a II. Savaria Filmszemléről. A rendező Szombathelyi Médiaközpont kisjátékfilm, dokumentumfilm és némafilm kategóriában hirdetett pályázatot független filmesek és alkotócsoportok számára.

A 66 beérkezett pályaművet neves szakemberekből álló zsűri értékelte. A zsűri tagja volt Szalai Györgyi Balázs Béla-díjas filmrendező, Cs. Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező és Halmy György filmrendező.

A kisjátékfilmek kategóriájának győztese a Kossuth papja című filmünk lett, melyet a Debrecen Televízió remek stábja forgatott. A Kossuth papja Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepéről szól. Az egyórás alkotást Tóth-Máthé Miklós azonos című regénye alapján Dánielfy Zsolt rendezte. Könyves Tóth Mihály az 1848-as forradalom és szabadságharc meghatározó alakja volt, lelkesítő beszédei hatására tömegesen álltak a debreceni fiatalok a honvédseregbe, ahol ő maga tábori lelkészként szolgált. A nép Kossuth papjaként vagy aranyszájú papként emlegette. Hazafias beszédei miatt a forradalom után kötél általi halálra ítélték, végül amnesztiát kapott.

Újra forognak a kamerák, újabb játékfilmet készít a Debrecen Televízió. Az alapanyagot Tóth-Máthé Miklós regénye szolgáltatja, a rendező Dánielfy Zsolt. A Kossuth papja című regény hőse az a Könyves Tóth Mihály, akinek alakját a Debrecen főterén álló Kossuth szoborcsoport is megörökíti.

Megkezdtük a Kossuth Papja című kisjátékfilm előkészületeit. A Debrecen Televízió produkciójának forgatása várhatóan augusztusban kezdődik, az utómunkálatok ősszel lesznek. A Tóth-Máthé Miklós azonos című regényéből készülő film az 1848-49-es szabadságharcban lelkészként és íróként tevékenyen résztvevő, majd ezért a megtorlás idején halálra ítélt Könyves Tóth Mihály alakját jeleníti meg. A lelkész elleni vádat a szabadságharc megtorló bírósága előtt beszédei és írásai jelentették. Ahogy Zichy gróf mondja a regényben: „Főleg lázító beszédei, írásai, melyekkel több kárt okozott őfelségének (...) még egy hadseregnél is.”

Vidám jelenetek, kézművesek, sok zene, tánc – Hajdúszoboszlón, június 21-én este, a Szabadtéri Színpadon. A program címe: Táncold át az éjszakát!

Újra bemutatjuk a „Bocskai katonája voltam” című előadásunkat. Július 6-án, délután fél hatkor Vámospércsen a Művelődési Házban a Szeredás együttessel közösen lépünk fel.

Felújítjuk a Csokonai Színház valamikori nagy sikerét, a Stílusgyakorlatot, három tehetséges debreceni színész, Olasz Szabó Soma, Dargó Gergő és Gulyás Balázs közreműködésével.

I. világháborús emlékművet avatunk július 29-én Gyulán, a háború kirobbanásának 100. évfordulója emlékére.

Nyári színjátszó táborban veszünk részt a hajdúnánási Naná Színház meghívására. Segítjük felkészülésüket majdani közös munkánk, Marth P. Ildikó új drámájának bemutatásában, mely Szent Margit életéről szól.

Templomtéri mulatságok címmel augusztusra új vásári komédiát készítünk, melyet a Hajdúság kistelepülésein - többek között Mikepércsen, Hajdúbagoson, Sárándon, Derecskén - mutatunk majd be. Szintén a Mikepércsi Nyár programsorozat része a Kutyakaparó című komédia, amelyre a Matyi Műhely előadásában, nagyváradi színészek közreműködésével készülünk.

Dánielfy Zsolt egy készülő interaktív film forgatási előkészületeit végzi, melynek címe: Miazma. A munkálatok június 19-én kezdődnek.

A rossz idő ellenére nagy sikerrel szerepeltünk Váncsodon és Kismacson a gyermeknapon.

Készül a Templomtéri Vigasságok felújított változata, sok zenével, Mikepércs számára.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapán, április 16-án, Hajdúböszörményben szerepeltünk egy irodalmi műsorral, melyet a televízió is rögzített. A műsor megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.

Marth P. Ildikó darabot ír nekünk Szent Margitról…

Olyan, mint egy tanmese. Egy király, akinek mindene elveszett, és azt hiszi, hogy kap külső segítséget Frigyestől, Pápától bárhonnan, elveszti még két gyermekét is... többszörös halált hal. Egy kicsit átlép a halálba. Olyan mélység küszöbéhez érkezik, ahonnan nincs középút. Olyan lehetőséget kap az élettől, ami iszonyatos, de fantasztikus és kivételes is. Lehetőséget kilátni ebből a világból. A szentség és a csoda lehetőségét. És fölfelé indul. Elveszít egy Margitot és a másodikat, / a születendőt/ ő maga ajánlja fel Istennek. (gyönyörű...) És belép életébe a csoda. Megmenekül Magyarország. Újra király lesz , gyerekei születnek. És képtelen méltó lenni a csodákhoz. A józan ész mást diktál neki. Elvégre ő mégiscsak király… Gyengeségként értelmezi Margit felajánlását, „vissza akarja csinálni” mert így praktikusabb, kényelmesebb és logikusabbnak tűnik. A csoda (Margit) közben van, él és „működik”, de senki sem látja. Vagy ha igen, szeretnék lehazudni, mert zavaró, frusztráló… ez mindenki problémája… / hallgattam egy embert, akinek halálutáni élménye volt, szerinte mindannyian elszúrjuk a lehetőségünket a transzcendenssel itt a földön… és önmagunkat tépjük odaát miatta../ Béla úgy hal meg, hogy harcban áll, kívül belül. Mindenkinek vannak csodák az életében. Kérdés, hogy mit vagyunk képesek megérteni belőle… mennyit bírunk elfogadni...

Marth P. Ildikó

Készülnek Mikulás és Betlehemes műsoraink is, sok zenével, vidámsággal, ajándékosztással…